2010. november 30., kedd

http://www.blogger.com/post

Lengyel László, szinte "vérfagyasztó" írása - törvényszerűségeken levezetve - drámai erővel vetíti elénk az Ámokfutó bukását. Miért van az az érzésem, hogy már nem élem meg? Talán azért, mert hallottam a ma reggeli rádióadásban a legújabb közvélemény-kutatási adatokat, miszerint semmi nem változott, sőt az eddigi erős még erősebb lett. Tudjátok, ki hiányzik nekem? Egy nagyon-nagyon okos társadalomkutató, aki egyben szociológus is. Ha van ilyen közöttünk, kérem jelentkezzen és magyarázza meg. (Az eddigi véleményeket ismerem: majd, februárban, az első fizetéskor... bla-bla, bla-bla... nem hiszek benne! Ezek után!)

http://hvg.hu/velemeny/20101130_orban_tarsadalom_szavazas/2

Maugli

2010. november 29., hétfő

Fwd: Egy saját írás

---------- Továbbított levél ----------
Feladó: Kati <matraikati@yahoo.com>
Dátum: 2010. november 26. 18:21

Elolvastam. Nagyszerűen végigvezetted a történéseket - a 20 oldal
ellenére, jól követhetők az egyes fejezetek.

Van benne jó pár elütés persze, de ezeket korrigálni bakfitty lesz.

Azt írod:

„jó sokszor és jó élesen el kellene mondani, hogy mi is történik
valójában". – de ki mondja el? Hol van már egy ember, aki képes messze
hallhatóan elmondani? Előbb a közembert kellene „megnevelni"? Van erre
idő? (50 év – normális állapotok esetén). Vagy elég lesz a februári,
"zsebes" ébredés? Talán.

Jól kiegészíti az elemzésed ez az írás:

http://velemenyvezer.blog.hu/2010/11/26/hogyan_juthattak_el_idaig

M.Kati

Fwd: Egy saját írás

---------- Forwarded message ----------
From: Törőcsik Józsefné <reinermarika@gmail.com>
Date: 2010/11/27


Kedves Charta-s Barátom!
Sok-sok kijelentéseddel tudok azosulni. Engedd meg, hogy - életkorom szerint - kicsit másképp lássam Medgyesi helyzetét: érettségim után 1951-ben azonnal elhelyezkedtem és 67 éves koromig egyfolytában
dolgoztam, főként a külker.ben, de kulturális helyeken is. Nagyon sokat jelentett / a mások által minden rossz okának kikiáltott / 13.havi nyd. Édesapám Mauthausenbenben halt meg, Anyám, ő 30 ezer forint kárpótlást kapott apámért. Jött Medgyesi és egy felejthetetlenül szép levélben ezt felemelte  egyszeri 3OO ezer Ft-ra, levonva persze a 3O.OOO.-ot. Kedves Barátom özvegy szegény anyám szempontjából ez több volt, mint gesztus. Egy zsidó halott Orbánéknak 3O.OOO.- kárpótlást jelentett./ gondolom a későbbi sajátjának érzett kárpótoltait nem merte 3O ezerrel megsérteni!/ Szeretettel küldöm ezt
a kis magyarázatot:

id.Törőcsikné

A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK ÁLLAMOSÍTÁSÁRÓL


A magánnyugdíjpénztárak államosítását övező politikai hangulatban a jogi érvek dominálnak. Most egy rövid időre tekintsünk el a kormányzati arroganciától, a több sebből vérző törvénytelen, sőt az alkotmány tételeivel ellentétes intézkedésektől. Én szeretem a dolgokat plurálisan vizsgálni, így hát most közgazdászként fejtem ki álláspontomat, ami – remélem – követhető.

A magánnyugdíjpénztárak alapításának lehetősége, illetve az újonnan a munkaerőpiacra belépők kötelező magánnyugdíjpénztári tagságának előírása azon a felismerésen alapult egykoron, hogy a költségvetés a nyugdíjjárulék-bevételeiből - különös tekintettel a demográfiai adatok várható, jól prognosztizálható alakulására - már a jelenben, de különösen a nem távoli jövőben sem tudja finanszírozni majd a mindenkori nyugdíjkifizetéseket.  Az elkülönített nyugdíjjárulék alapba – az akkori, és e pillanatban még a jelenlegi rendszerbe is – részben foglalkoztatási, részben demográfia okokból - egyre kevesebben egyre kevesebb járulékot fizetnek be, és abból egyre többen, egyre hosszabb ideig részesülnek járulék-ellátás formájában. A különbözet – az ebből származó elkülönített, egyre növekvő hiány - csak más adókból származó állami jövedelem, illetve az állam által a pénzpiacokon piaci feltételekkel felvett kölcsönökkel fedezhető. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a demográfiai adatokból egyértelműen látható már előre, hogy folyamatosan nő az egy aktív foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, így az aktívakra hárítandó teher állandóan növekedni fog, ha a kormányzat nem tesz valamit a helyzet jövőbeli kezelhetősége érdekében.

Ezért azt a "javaslatot tette" az embereknek az akkori kormányzat - nem kis részben az Európai Unió erőteljes ösztönzésére -, hogy akkor mostantól a (kötelező) magánnyugdíjpénztárba történő befizetéseitekkel ti magatok gondoskodjatok a jövőbeni nyugdíjatok kb. 1/3-áról, cserébe én lemondok a ti jelenlegi befizetéseitek kb. 1/3-áról, viszont 10-15-20 év múlva a kifizetéseknek csak a 2/3-át fogja az állami nyugdíjalap biztosítani. Igaz, hogy ezzel a jelenlegi és a belátható jövőbeli kifizetések fedezetére nem lesz elég jövedelmem (költségvetési bevételem a járulékaitokból), ezért ezt, az elkülönített nyugdíjalapban keletkező hiányt részben más adóbevételekből, részben – költségvetési hiányként – pénzpiaci hitelből fogom finanszírozni. (Ezt így akkor senki nem magyarázta el az embereknek!!)

Közbenső megjegyzés:

Mindaddig, amíg a járulékbevételek nem tudják fedezni a nyugdíjalap kiadásait, azaz amíg a gazdasági növekedésből, és az ennek nyomán remélt megemelkedő foglalkoztatás révén (is) bővülő járulékbevételek nem fedezik az időközben egyre csökkenő kiadásokat (azaz amíg az időközben belépő magánnyugdíjpénztári kifizetések teljesen ki nem váltják kb. 1/3 részben az állami pillért), addig az akkor éppen aktuális hiány, és az időközben aktuálissá váló hiteltörlesztés (tőke + kamata) fedezetére újabb hitelek felvételére fog kényszerülni a mindenkori kormányzat.  Ha időközben a GDP (nemzeti összjövedelem), illetve a foglalkoztatottság, és vele együtt a befizetések nem növekednek, esetleg a demográfiai mutatók is a rendszer ellen hatóan alakulnak, akkor a hiány csökkenése el is maradhat, sőt...  (Ezzel találta szembe magát a mai FIDESZ kormány: a hiány ma 900 mrd forint!) Ez folyamatosan növeli az adósság abszolút nagyságát is, és akkor az eladósodottság (az adósságnak a GDP-hez mért aránya) is növekedni fog . Ez növeli a hitelek törlesztésének a kockázatát, ezért a hitelezők egyre drágábban – magasabb kamatok mellett – fognak (újabb) hitelt nyújtani.

A hitelt egyrészt a ti magánnyugdíjpénztári befizetéseiteknek a terhére, az állam számára - kamatozó állampapírok ellenében - a magánnyugdíjpénztáraitok által nyújtott kölcsönökből végeredményben ti fedezitek, tehát ily módon (IDEIGLENESEN!!!) részben visszaáramoltatom a költségvetésbe a magánnyugdíjpénztári befizetéseiteket, részben külföldi hitelekből finanszírozom mindaddig, amíg a magánnyugdíjpénztárak el nem kezdik a járadékok kifizetését a tagjaiknak, és az idő előrehaladtával fokozatosan teljesen át nem veszik a nyugdíjak rájuk eső részének a teljes finanszírozását. Magyarul: az addigi teljes állami gondoskodás helyébe jelentős részben és fokozatosan (!) az öngondoskodás lép: mindenkinek lesz egy állami nyugdíja (előre kiszámítható), és egy öngondoskodáson alapuló, a választott nyugdíjpénztár, azon belül a választott megtakarítási mód, a befizetett összegek nagyságától is függő, eltérő hozamot biztosító megtakarításból származó magánnyugdíjpénztári kifizetés (ez lehet egyösszegű, vagy több éves járadék).

Két fontos dolgot azonban figyelembe kell venni, és bár ezt már mások is hangsúlyozták előttem, a nagy politikai vitában a "pusztán költségvetési" megfontolások elvesznek:

1.     Az állami + magánnyugdíj (két pillér) rendszerre való átálláshoz - mint az előzőekben láttuk - az államnak el kell(ett) adósodnia, ami a mai adósságállomány jelentős részét képezi, miközben a fogyasztási színvonalat – a nyugdíjak (inflációkövető) növekedése révén -  folyamatosan fenntartja, azaz az erre a célra felvett hitelt feléljük. Ezt az ("elfogyasztott") adósságot – a nyugdíjasoknak biztosított jövedelmet - a mindenkori kormány a mindenkori piaci kamataival együtt fizeti vissza a hitelezőknek - részben maguknak a kölcsönt nyújtó magánnyugdíjpénztári tagoknak. A dolog szépsége abban van, hogy a törlesztések fedezetét részben ÚJABB HITELEK FELVÉTELÉVEL, részben - adók formájában - a mindenkori adófizetőktől (köztük a még aktív pénztártagoktól is, és nem csak a járulékfizetőktől!!!) szedi be, TEREMTI ELŐ A KÖLTSÉGVETÉS. Ezzel „szétteríti”, „társadalmasítja”, valamilyen arányban elosztja az adósság terheit. A fogyasztás fenntartásával az állam az ezt kiszolgáló termelők és szolgáltatóknak teremt piacot, amiből növekvő állami bevételt remél. Ebből (is) adódik, hogy annak érdekében, hogy minél kisebb adóteher jusson egy-egy adózóra, szükséges a ténylegesen adózó polgárok és vállalkozások számának növelése, amire a fekete/szürke gazdaság fehérítése, az adózás révén is megvalósuló szolidaritás, a valódi "nemzeti együttműködés" vezethet.

2.    Nyugdíjat csak az kaphat, aki járulékot is fizet, illetve elegendő szolgálati idővel is rendelkezik. Súlyos, ma még igazán fel nem tárt, sőt, inkább a szőnyeg alá söpört, eddig nem számszerűsített társadalmi-gazdasági problémát fog jelenteni, hogy ma sokan  a fekete gazdaságban és/vagy minimál béren dolgozva nem fognak elegendő szolgálati viszonnyal, illetve a nyugdíjkifizetéshez elegendő járulékfedezettel rendelkezni nyugdíjas koruk elérésekor. Velük mi lesz 10-15-20 év múlva? Ki fog róluk gondoskodni?

Ha az eddigi magánnyugdíjpénztári befizetéseket (ÉS VELE EGYÜTT A VELE SZEMBEN ÁLLÓ ÁLLAMI HITELTARTOZÁST)  "államosítják", és AZ EDDIGI BEFIZETÉSEK  jelentős részét - ha nem az egészet - a korábban az átállásból eredő hiány pótlására felvett ÁLLAMADÓSSÁG TÖRLESZTÉSÉRE fordítják, akkor ennek hatását érdemes külön megvizsgálni:

1.            Ha a felhasználás úgy történik (de csakis ebben az esetben), hogy az erre a célra korábban kibocsátott állampapírok - amelyek, részben, mint fentebb említettük: a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseinek az állami költségvetésbe történő visszaáramoltatása miatt kerültek kibocsátásra - visszakerülve az adóshoz valójában annak adósságát törlesztik, akkor összegükkel automatikusan az államadósságot és annak kamatterheit, az állami költségvetés eladósodottságát, finanszírozási szükségletét jó pár százalékkal csökkenthetik. Ezzel ugyan a jelenlegi pénztártagok ekkor  jelentős jövedelmektől esnek el, amelyet az államnak "illenék" később járulék formájában megtéríteni, de a későbbi adófizetők is – a korábban a nyugdíjalap finanszírozására felvett kölcsönök törlesztése miatt szükségessé váló - adófizetéstől kímélhetők meg. Ez is egyfajta – a későbbi években jelentkező – adócsökkentés (a mostani nyugdíjpénztári vagyon államosítása árán). Igaz, ennek döntően egy másik generáció lesz (lehet) már a tényleges haszonélvezője.

2.            Ha kisebb az állami költségvetés hiánya, ha kisebb mértékben szorul rá a külső forrásokra a hiány pótlásához, akkor könnyebben és kisebb kamat(felárak) mellett juthat pótlólagos finanszírozáshoz. És ha az állam kevesebb pénzt von el a piacról, akkor a piacon befektetésre váró szabad pénzeszközök nagyobb része fordulhat a vállalkozások felé, válhat termelő beruházássá. Ennek gazdasági hatása sokkal kedvezőbb lehet, mint a fogyasztásra (nyugdíjak finanszírozására) felvett hiteleké. Ez ugyan ellentmond a jelenlegi kormányzat fogyasztást ösztönző politikájának, de van benne racionalitás.

3.            Ha a jelenlegi nyugdíjpénztártagokat (egy részét, vagy az összest) visszaléptetik az állami rendszerbe, akkor értelemszerűen az államnak kell gondoskodnia (egy pilléres rendszerben) arról a mértékű nyugdíjról, amelyre a pénztártag a kétpilléres rendszerben lett volna jogosult. Ez, persze, akkor már nem lesz könnyen kimutatható, esetleg abban az esetben, ha jelentős számban maradnak a magánnyugdíjpénztáraknak továbbra is tagjai bátor emberek, és az ő akkori nyugdíjaik összehasonlítási alapot képezhetnek. Mindenesetre az államnak az akkori költségvetési bevételeiből kell majd az akkori TELJES nyugdíjak fedezetét előteremteni (és a segélyekét a nyugdíjra nem jogosultaknak!!). Ez egyrészt a demográfiai helyzet várható alakulása miatt egyre nehezebb feladat lesz (egy aktív keresőre jutó eltartottak száma fokozatosan növekszik), másrészt HA (!!) a felszabaduló pénzforrások hatékonyan működő befektetésekbe vándorolva növelik a foglalkoztatottságot, GDP-t, és ennek révén az állami adó- és járulékbevételeket, akkor a döntés utólag (!) racionálisnak értékelhető.

A döntés hozamát a mindenkori aktívak, elsősorban a mai fiatalok és középkorúak fogják élvezni, vagy az árát megfizetni. Végül is arra az ősi igazságra akartam kilyukadni, hogy ingyenebéd márpedig nincs. A nyugdíjak fedezetét valakinek elő kell teremtenie. Ez a kötelezettség kétpilléres rendszerben ma 2/3 - 1/3 arányban, a kétfelé történő, eltérő mértékű járulék-befizetések arányában megoszlik az állam és a polgár között. Ha a polgár a magánnyugdíjpénztári befizetéseit hatékonyabban fekteti be, mint az állami nyugdíjalapból történő kifizetések növekedése azonos időszakban, akkor magasabb ellátásban fog részesülni, mint az, aki kizárólag az állami rendszerbe fizette be járulékát, és az ellátását is az állam finanszírozza. De fordított eset is előállhat.

Aki polgárként öntudatosan tudja megélni, hogy saját maga gondoskodik myugdíjának minimum 1/3-áról, és nem szorul kizárólagosan az állami juttatásra, és abban nem is nagyon bízik, az biztos, hogy a kétpilléres rendszer hive volt, lesz és marad. Akit az öntudatos lét lehetősége nem nagyon érint meg, viszont számára a biztonság lényeges elem, az szívesen támaszkodik a kizárólag egypilléres rendszerre. Ez a választási lehetőség - a kötelező tagság miatt - eddig sem volt meg, és úgy tűnik, ezután sem adatik meg. 





2010. november 26., péntek

Egy saját írás

Kedves Barátaim itt a Charta Pest megyei csoportban!

Kérem olvassátok el a mellékelt írást. Tudom, mindenkinek kevés az ideje és 20 oldal nem csekélység, de talán van benne pár gondolat, ami megerősít mindannyiunkat az elkötelezettségünkben. Az írás "saját agyrém", külső forrást igyekeztem nem használni, ennek megfelelően sok helyen a megfogalmazás egyéni és a vélemény is bizonyára vitatható. De a cél éppen a gondolatok megvitatása.
A csoporton belül természetesen nyílt dolog, hogy én írtam, kifelé egyelőre ne tegyük azzá. Majd meglátjuk, érdemes-e a saját körünkön kívül is megjelenni vele valahol.

Üdvözlettel,

Péter László


2010. november 22., hétfő

Reflexiók

Sajnos vasárnap nem tudtam bejutni Pestre, mivel vannak családi elvárások, pl. Erzsébet. A cipőknél viszont ott voltam. Ha valaki látta az ATV összefoglalóját, a zárókép egy cipő volt, mellette egy mécses és 3 szál krizantém, amit én tettem oda. Be fogok menni25-én az ismételt megemlékezésre. 27-én sajnos ne leszek, Így nem megyek a naggyűlésre. Viszont jelzem, hogy pénteken (26-án) 20, 40-kor az ATV egyenes beszéd c. műsora Károlyi Mihályról fog szólni.

Kevesebb több lenne

Most kaptam a Charta hír levelét egy új demonstrációra a Károlyi szobornál.
Emlékeztetni szeretnék, hogy tegnap zajlott le ugyanitt egy tüntetés az ANTIFA rendezésében, amin mi is részt vettünk. (igaz igencsak kis létszámmal képviseltük a pestmegyeieket)
Rövid időn belül további fontos rendezvények várnak ránk.
Szerintem úgy tudjuk megadnia súlyát eseményeknek, ha azon kellő erővel tudjuk képviselni érdekeinket. Legtöbb tagunknak nincs lehetősége minden rendezvényen részt venni, különösen, ha ilyen sűrűn követik egymást hasonló témákban.
Mi a véleményetek? Ugyanakkor jó lenne, ha minnél többen megmutatnánk magunkat. Nem csak a virtuális világban, hanem a földi valóságban!
"Jani papa"

2010. november 19., péntek

válasz a meghívásra

Hát itt vagyok, sziasztok. Én bevallom férfiasan, nem igazán örülök ennek az oldalnak. Épp elég kezelnem a mél-fiókjaimat, olvasni a naponta 100 körüli hírlevelet, frissíteni és aktualizálni a MAL-honlapot, emellett még dolgozni is, mostmég, ha tudni szeretném, mizújs a klubban, mászhatok ide is. Van egy másik Charta-klub, annak is tagja vagyok, ott sikerült a levlistás dolgot (szintén a googlegropus-sal) űgy megoldani, hogy tematizálunk, másrészt mindenki beállítja magának, hogy akarja-e kapni a napi mél-hegyeket, vagy sem. Tudom, kedves Csapos Úr, hogy felajánlottad, hogy beállítod mindenkinél, nem tudom, ki mennyire élt vele. De hogy létrehoztuk ezt az n+1-ik helyet, amit naponta figyelni kell, nekem kezd nagyon sok lenni.

HALMAI-EST

Nemrég értem haza a SZEMA által szervezett Halmai estről, ahol Sütő Dezsővel ketten képviseltük a mintegy ötven főnyi közönségben a Charta.Pest csoportot.

Halmai szerint nincs alkotmányozási kényszer, de akkor is lesz új alapszöveg. A régi legnagyobb hiánya legitimációjának kérdésessége. Az új alkotmány mindenképpen legitím lesz. Kérdésre: az új alkotmány még nincs kész, teljesen bizonytalan, hogy dolgoznak-e rajta. Valószínűleg gumicsont az alkotmánybírósággal együtt, hogy legyen a népnek min rágódnia, de nem sürgetik a szöveg véglegesítését. Nem biztos, hogy az EU soros elnökét adó országnak jó tenne egy belpolitikai vihar épp az elnöksége idején, ezért van esély rá, hogy csúszik a parlament elé terjesztése (A per időpontja még nem ismert, de az ítélet már készen van - ld.: A tanú). Az is lehet, hogy a kormánypártok úgy kalkulálnak, azért érdemes most kommunikálni az új alkotmány tartalmi elemeit, kavarni a szart az Alkotmánybíróság körül, mert ez legalább elvonja a figyelmet a súlyos gazdasági problémákról.

Arra a súlyos kérdésre, hogy vajon az Alkotmánybíróság jogainak megkúrtítása körüli harc elvesztése egyben az utolsó esély elvesztését, a végső vereséget jelenti-e a demokratikus erők, a demokratikus berendezkedés szempontjából, nos erre nem született egyértelmű válasz. Csekély esély csak az alkotmánybírák karakán viselkedése, a testület határozott, korábbi elveinek harcos képviselete esetén marad. A liberális, európai normáknak megfelelő, a 89-es alkotmány szellemiségét megtartó, annak valóban meglévő hiányoságait kiküszöbölő alkotmány megvédésében csak saját magára számíthat a baloldal, ebben EU-s segítség nem várható. Bármilyen Európa Tanács-i (ez nem EU!!) bírósági határozat csak olaj a tűzre, ld: osztrák példa (Waldheim, Heider esetek).

Amiben bízhatunk Halmai szerint - nem rövid távon, és hangsúlyozva, hogy ő nem gazdasági szakember -, hogy a FIDESZ népszerűsége a gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan fokozatosan és egyre nagyobb mértékben csökkeni fog. De ez egyrészt nem garancia arra, hogy a FIDESZ-ről leválók a baloldalhoz fognak húzni, hiszen van kínálat még jobb oldalon is, másrészt ez a "minél rosszabb, annál jobb" típusú gondolkodás számomra - pkorodi - nem a legszimpatikusabb. Erre jegyezte meg a jelen lévő Ungár Klára, hogy a FIDESZ népszerűsége 2011. február 3-áig fog tartani, amikor az emberek az első 2011-es fizetésüket megkapják, és érzékelik az "adókedvezmények" hatását a boríték tartalmára.

Halmai végszava erre az volt, hogy számára a történet egy időre véget ér 2011. február 1-én, mert hosszabb időre külfödön fog dolgozni ettől az időponttól kezdve, és nem tudja, hogy mikor tér vissza Magyarországra.

Ha valami lényegeset kihagytam volna a tömör összefoglalóból, azt majd Sütő Dezső biztos kiegészíti.

Érdekes és tanulságos, elgondolkodtató este volt.

Üdv:
pkorodi,
a csapos

2010. november 16., kedd

KOSSUTH TÉRI DEMONSTRÁCIÓ 2.

At 22:07 2010.11.15.ÿ, you wrote:
 ... sajnos nem igazán voltunk sokan.
Üdv: Sütõ Dezsö

Az egyik aláíró asztalnál megkérdeztem: "saccimetriásan mennyi gyült össze?" - Némi fejben való lapszámolgatés után "hát úgy 600" volt a válasz.
Két aláíróasztal volt, és a beszédek közben néhányan egy-egy ívvel még körbe jártak - láthatóan sikerrel.

Sarkadi Ádám



--
Üdv:
pkorodi
a csapos
A klubtagok ( összesen 67 fő) területi elhelyezkedése itt látható

KOSSUTH TÉRI DEMONSTRÁCIÓ 3.

---------- Továbbított levél ----------
Feladó: Charta-klub Molnár Kati <charta.klubvezeto@gmail.com>
Dátum: 2010. november 16. 12:16
Tárgy: Re: vasárnapi demonstráió
Címzett: chartapest@googlegroups.com


Én megkérdeztem a rendőrséget, mert tüntetéslétszám kérdésében őket tartom a leghitelesebbnek, szerintük ezer körül lehettünk vasárnap (ami nagyon szép eredmény magánkezdeményezőktől ahhoz képest, hogy az LMP-tüntetésen kb. 300-an voltak). Állítólag kicsivel több, mint ezer aláírás gyűlt össze, ami hitelesíti ezt a számot.
Szóval egyáltalán nem voltunk kevesen, és a rendezők igazán szépen megcsinálták a tüntetést.
Sziasztok
Molnár Kati

KOSSUTH TÉRI DEMONSTRÁCIÓ

Nem hagyták jóvá az MSZP magánnyugdíjas népszavazási kérdéseit

Üdv:
pkorodi
a csapos

A klubtagok ( összesen 67 fő) területi elhelyezkedése itt látható

KOSSUTH TÉRI DEMONSTRÁCIÓ 1.

 Sajnos nem tudok biztosat mondani Erzsébet nap környékén nehéz előre tervezni. Viszont érdekelne a véleményetek az országgyűlés mai napjáról. Például az őskeresztény Harrach gróf véleményéről a tegnapi (sajnos kissé érdektelenségbe hajló) Kossuth téri demonstrációról? Igaz bennünket nem tüzelt fel ov, ezért nem is csináltunk budit a térből, de sajnos nem igazán voltunk sokan.
                                                                                  üdv: Sütő Dezső

KEZDET

Barátaim!

A levelezési listán eluralkodott anomáliák csökkentése érdekében pénzt és fáradtságot nem kímélve létrehoztam a Charta.Pest Fórum elnevezésű blogot, ahova szeretettel meghívlak valamennyiőtöket, mint szerzőtársakat. Itt aztán kivitatkozhatjuk magunkat kedvünkre, zöld fűben leheveredve, dühödten pittypangpamacsokat fújdogálva egymásra, anélkül, hogy zavarnánk mindazokat, akik - érthető módon - nem mindíg tudnak időt szánni a megsokasodó információk feldolgozására.

HAJRÁ! Sütő Dezső bejegyzésével indítunk.

Üdv:

pkorodi
a csapos

A klubtagok ( összesen 67 fő) területi elhelyezkedése itt látható